A türelemnek többnyire híja van.
(Sietsz inkább, semhogy sorod kivárnád.)
Aki gyakorolja, nagyjából olyan,
mint egy madár, mely csukva tartja szárnyát,
bár éppenséggel elröpülni készül —
tekintete már rég a levegőben
hasít, amikor kiterjeszti végül.
Te meg fordítva, szinte eszelősen
ragaszkodnál – röptödben is – a földhöz:
égbolt helyett csak a hajszolt célt látod.
Csoda-e hát, ha hiába erőlködsz?
El sem startoltál, máris le kell szállnod.
Ha tudnék repülni, vagy a fideszt csepülni, hát rögtön leszállanék, s nézném, a fidesz hogy mállanáék...
VálaszTörlésMi köze ennek az oldalnak és konkrétan ennek a szövegnek a Fideszhez, a politikához és -- már elnézést -- a fröcsögéshez?
VálaszTörlésCsupán mementónak marad itt ez a hozzászólás, hogy lássuk, vannak ilyen "sajátos megközelítések" is.
VálaszTörlésSzép vers, jó vers, tetszik a vers - nem tetszik a politika és a politizálók szövege!
VálaszTörlés