Ugarnyüves

Ugar-nyüves számkivetés ez
Senki földjén ma tarack lázad
Kókadt pipacsok a kék égen
Gőzölgő vérben vitorláznak
Szél suhogtatja a kaszaélt
Délibábok garabonciások
Hol vagytok ti viharedzette
Napszítta hajdanvolt kaszások 

Vér és verejték jussa helyett
Csak átokszó hangzik a szájban

Nem idomul munkára a kéz 
Tenni rest ott ahol aszály van
Lángot se vet parázs se fűti
Lohad a hév szikkad az erő
Flaszterfaló éhségben lüktet
A robotra járó agyvelő

Súlyát ha jár kényszerből hordja
Tesped a test inaik rostján
Létét ha van még computerek
Vírusnyelő programja rostál
Már szó se kell a gép beszél
Tett erénye bolondos szeszély
Szolgává tesz s ki megalkotta
Önemésztőn láncra-verten él 

Más tavasz

Ha már nem érzed a neszeket,
a békés illatszereket,
már nem talál rád senki sem,
nem tetszik a gyermekláncfű sem,
akkor már túl öreg lettél ahhoz, hogy
csak úgy szakassz…

Elkényelmesít lám a tavasz,
nem pedig fellelkesít,
vitalitást szít benned
ezen évszak.

Az egyoldalú szerelem szervezhetne
elképzelt légyottokat,
de jóllakottságod már csupán
halogat.

Már nem baj, ha nincs,
de az is jó, ha van:
a létezés lényege így kialakulóban.

Más tavasz immár ez,
ám nincs mit bánni sem;
mindenki azért van úton,
hogy mindenki ideérjen.

(Pápa, 2016 májusa)