KERESZTEM

Néha úgy gondolom,

Túl nehéz a sorsom,

Súlyos, nagy keresztem

Görnyedezve hordom.

Keresem a helyet,

Hová letehetném...

S látom, ahogy Jézus
Közelít már felém.

Mosolyogva mondja :

"Segítek én vinni.

Életedet bízd rám,

És tanulj meg hinni!"

Köszönöm, Jézusom!

Mondom szégyenkezve,

És egész más szemmel

Nézek keresztemre.

Tudom, egykor vitte

Ő is szörnyű terhét,

Összeverve, vérzőn,

Rá fel is szegezték.

Szeretetből, értem

Meghalt a kereszten,

S feltámadt, hogy nekem

Életet szerezzen.

Hogy e nagy áldozat

Hiába ne legyen,

Követem Uramat,

Fölvéve keresztem.

Boldog vagyok immár,

Él a remény bennem,

Hogy Jézussal leszek

örökké a Mennyben.