Egy estém...

           EGY ESTÉM...

Leszállt az éj, s itt térdelek
Úr Jézusom, előtted.
Hogy szívemben mi zajlik most,
Egyedül, csak Te érted.

Próbálkozom újra, s újra
Megfejteni életem...
És Te türelemmel mondod:
Nem kell mindent értenem.

Mi előttem rejtve van még,
Azt sohase kutassam.
Benned bízva, járjak mindig
Hitben, és nem látásban.

Tudom, Uram elméletben,
Hisz igédben olvastam:
Jöjjek Hozzád, valahányszor
Terhet hordok fáradtan.

S lassan, ahogy jelenléted
Felüdíti lelkemet,
Újra érzem, nem csak tudni,
Élni kell szent igédet.

Értelmemből szívembe száll
Minden szavad, Jézusom.
S bár megtettem ezerszer már,
Életem most Rád bízom!

Irgalmadban bízva, kérlek,
Bocsásd meg sok bűnömet,
S a Te szelíd szíved szerint
Alakítsd a szívemet.

Hálát adok e napomért,
Dicsőítlek, Istenem.
Ha velem vagy, szívemben élsz,
Tudom, megvan mindenem.

Nyugovóra térek immár.
Hangod szólít csendesen:
"Hogy éjszakád nyugodt legyen,
Sok-sok angyalt rendeltem!"

Telhetetlen vagyok, Uram,
Volna még egy kérésem:
Őrizd féltőn azokat is,
Kik kedvesek énnekem!