Hajoltál már egy nyírfa bokájához,
s láttad, hogy öleli át a folyondár,
és az alkonyat pazar pompájához
szóltál már úgy, hogy megrengett a határ?
s láttad, hogy öleli át a folyondár,
és az alkonyat pazar pompájához
szóltál már úgy, hogy megrengett a határ?
Hajoltál már a fülledt estben úszó,
testtelen álmában nyöszörgő szélhez,
mikor zokogása bús hegedűszó,
ha hozzásimul lelked szövetéhez?
testtelen álmában nyöszörgő szélhez,
mikor zokogása bús hegedűszó,
ha hozzásimul lelked szövetéhez?
Hajoltál már a szépség templomába,
melynek oltárán minden fűszál neszelt,
s láttad, hogy a pirkadat könnytavába
szent alázattal mosakodott a kert?
melynek oltárán minden fűszál neszelt,
s láttad, hogy a pirkadat könnytavába
szent alázattal mosakodott a kert?
Hajoltál már, mint fagyalbokor ága,
ha langy-ölében ringatja el a fényt,
s mint nemsejtett magból lábad nyomába
szökkent már szárba a csipkés terebély?
ha langy-ölében ringatja el a fényt,
s mint nemsejtett magból lábad nyomába
szökkent már szárba a csipkés terebély?
Hajoltál már... mint fellegeknek árnya
hajol el mélyen a Gaja-völgy fölé,
de semmit sem láttál, mintha vak járna
a világon átfénylő csodák közé.
hajol el mélyen a Gaja-völgy fölé,
de semmit sem láttál, mintha vak járna
a világon átfénylő csodák közé.
A világ tele csodákkal, s mégse látjuk, mert csak nézünk...
VálaszTörlésÜdv: Szabolcs
Bizony, a legtöbb ember, néz, de nem lát, nem veszi észre a szépsége.grat., Hajnalka
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy egy léleknyelven beszélünk, kedves Szabolcs. Köszönöm a rám figyelést.
VálaszTörlésSzeretettel üdvözöllek: Daniela
Éppen ezért kell felhívnunk a világ figyelmét, kedves Hajnalka, hogy minél több emberben tudatosuljon, nem a csodák tűntek el, hanem lelki szemünk csukódott be miközben cseperedtünk...
VálaszTörlésKöszönöm, hogy olvastál. Megtiszteltél.
Szeretettel: Daniela