2015. március 31., kedd

Hitem

 


Remegő szájjal egy imát mormolok,
várom, hogy Istenem küldjön most jelet,
oltárodra friss virágot hordozok,
s reszketek, vajh nyújtasz-e felém kezet?

Pokol szörnyeivel jönnek gonoszok,
árvaságomban megvéd a szeretet?
Vöröslő izmok közt egy arc mosolyog,
s minden dobbanásban ott a Te neved!

Gazdátlan vagyok kivert, kóbor kutya,
éhezem, szomjazom hitedben lenni,
Bibliád forgatom, soha nem unva.

Mit adtál nekem, nem tudom feledni,
kietlen tájon mindent felvet dudva.
Teremtőm, Nélküled nem vagyok senki!

1 megjegyzés: