ÉS MEGINT A SZÓ

M. Laurens

ÉS MEGINT A SZÓ

Hogy hol vétettem, már tudom:

örök "Horger Antal úr ".

Lelkemben immár nincsen gyom,

míg Ön, … semmit sem tanul.

Mert új szavak szövik körbe,

sok tartalmatlan semmi:

kár a tudást az ökörbe

agy nélkül beletenni.

Hisz Kisfaludy már nem "menő",

már nem "modern"- mily meglepő-

s a hagyomány is maszlag,

kinek elméje: parlag.

Ó, én uram, óvd meg tőlük,

régi rímeknek sorát,

hogy ne élje meg szerzőjük

mint szedik szét ostobák.

Mert a versforma is érték,

mit ránk hagytak eleink.

Bár önmaguk sosem kérték,

óvnunk kell gyökereink.

S ki nem tiszteli e nyelvet,

szokást, s tradíciót elvet,

nem költő, hanem kufár:

csak silány papírhuszár*!

(  Pest-Buda 2014. március 2. )

*jelentése itt: aktakukac/könyvelő (népszótár)