Járdaszélen

Orrfacsaró szagok, kietlen utcák,
ürülék mocska látható mindenütt,
kifakult fényű pislákoló lámpák,
a szegénység itt mindenkit agyonüt.
Koldus ül egyik sarokban és örül;
-tablettás borát nem lopta el senki,
igaz, sosem hagyja őrizetlenül,
sóvárog, hátha talál ma egy spanglit.
Szutykos arcán hideg könnyeket morzsol,
pár éve még gondtalan családban élt,
ma nincs semmije, csak néha alkohol,
fején a tetű is halálraítélt.
Orrfacsaró szagok, kietlen utcák,
és feszített húgytükrű redvás vécék,
kidobott élettel teli bűzös kukák,
ma ez jutott neki és lélekpőreség.

***
Isten venné már el megmaradt álmait.