Az utolsó méregpohár

Sötét utcák között sikolt a szegénység,
elgyötört arcokra ráfeszül a kétség,
sorsok keresztjét hordozva.

Kisírt szemű anya marék aprót számol,
hangosan átkozva minden rendszert vádol,
lesz-e majd kenyér holnapra...

Gyermeki lelkek még nem érzik a nincset,
hullafáradt apjuk ordít rájuk: csendet!!!
...mi lesz velük a világba.

Közöny asztalánál már életuntan vár,
hogy meddig tart az utolsó méregpohár
és könnye csordul markába...