Csukott ablak mögül nézem,
mintha futna a világ, s az enyém,
mint régi selyem, foszlik szerte - szét.
Tükörben látom, mögöttem évek,
búcsút intenek, súgnak:
hitted még, hogy tart a nemrég?
Ósdi szavak, új beszéd,
tán' nem is értenéd,
gondolkodom...
Nézd, ez másféle világ,
új kezek játsszák dallamát,
finom, mély hegedűk divatja múlt.
Dobok hajtják a léptek ritmusát,
süllyed a régi világ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése