Ne hidd,
hogy másként lesz ezután,
-levegő kell-
ami eddig volt
s éltetett, hogy rád találjak.
Átrajzoltam
lelkem lelkedre,
még meg se születtél.
Tengerek mélyéhez
merültem érted alá,
hol árny a fény
s fény az árny.
Gyöngyre vártam,
mint a gyöngyhalász…
S visszahívott
Isten a felhők fölé,
lássalak, érezzelek
álomból ébredőn.
Tanuljak meg
kétség nélkül élni,
ne keresselek soha többé
bármerre jársz…
Bennem vagy
s benned vagyok én is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése