A halálmotívum vonala Radnóti Miklós költészetében

A halálmotívum vonala Radnóti Miklós költészetében

              

1.Az Értelmező Kéziszótár szerint a vonal egyik jelentése: egymással érintkező, egymáshoz közeli tárgyak, személyek sora (fasor vonala). Nos, mi Radnóti Miklós költészetében jelentkező halálmotívumok összefüggő sorát kíséreljük meg bemutatni időrendi sorrendben, egyfajta rendszerben: mikor jelentkeznek, hogyan érzékeltetik a költő halál sejtelmét, félelmét, a halálra való készülődését és beletörődését. Azokból a költői képekből mutatunk be, amelyeknek jelentését, hangulatát, nyelvi-képi megoldásait a költő hangulata határozza meg. A nagy terjedelem miatt elsősorban a  következtetéseinket fogalmazzuk meg, s az összegyűjtött adatokból csak szemléltető motívumokat idézünk. Az adatokat mindig szószerkezetekben soroljuk fel, kapcsolva ahhoz a fogalomhoz, amelyet leginkább vonz. Közlünk Első verseiből (1925-1930), a Kiadatlan versek 1930-1933-ból, s a Kiadatlan versek későbbi évekből (1933 után). Ezeket a verseket is átnéztem, s az ott talált motívumokból is idézek. A gyűjtéshez Radnóti Miklós Válogatott műveit (1962) használtam.

2.Radnóti Miklóst már születésekor megfenyegette a halál. Ikertestvére nem ismerte meg az életet, s az édesanyja is áldozata lett a szülésnek:

       Erőszakos, rút kisded voltam én

       ikret szülő anyácska, - gyilkosod!

       öcsémet halva szülted-é,

       vagy élt öt percet, nem tudom,

        de ott a vér és jajgatás között

        úgy emeltek föl a fény felé,

        akár egy győztes, kis vadállatot,

         ki megmutatta már, hogy mennyit ér:

         mögötte két halott.

     Radnóti Miklós olyan korban születetett, és élt, ahol a fenyegetettség, az erőszak szilaj módon vetette meg a lábát Európában. Származása miatt, zsidó volt, az élet minden területén nagy ellenállásba ütközött. Nem vették fel kedvenc egyetemére, diplomájának megszerzése után nem kapott munkát, cenzúrázták munkáit, és végül munkaszolgálatra hívták. A halál  közelsége egész életében végigkísérte a fent említett okok miatt. A fasiszta diktatúra emberellenes propagandája és szellemisége Radnótit arra kényszerítette, hogy életének minden szakaszában olyan verseket alkosson, hogy a halál, a halálfélelem fellelhető legyen. A költő mindig veszélyek és fenyegetések között élt, nemcsak életének utolsó éveiben, midőn sorsa lett az üldöztetés, és végzete az erőszakos halál. Odakünn a világban minden erőszakról, veszélyről árulkodott, és ez szorongó rémületet, halálfélelmet okozott benne.

3.1. A Pogány köszöntő (1930), az Újmódi pásztorok éneke (1931), a Lábadozó szél (1933) című kötetekben még nem találunk olyan verset, amelyben - bármilyen formában is - megjelennék a halál gondolata, de a kötetekbe be nem sorolt versekben már ilyen sorokat olvashatunk:

meghal, mikor megszólal a sziréna (C.Neumann § Söhne 1927) /szürke egek/ tettek halott fehérré (Tájképek 5,1927), siratott engemet a holtat akinek mellén ott ült a halál (Nocturno 1928), halottan lehulló/ cserebogarak búcsúimáját mondogatom (A szerelem zsoltárai 1929).

Ikreket szült anyám, Ó, hős öregember!

holt testedet dér

öltözteti tiszta ruhába

                       Elégia – 1934

Halottaival úgy bánik a föld,

ahogyan kimenős matrózok

a kocsmák poharaival

3.2. Majd csak az 1935-ben megjelent Újhold című kötetben érezzük, hogy jelentkezik a költő halálsejtelme, a félelem: Szerelme egyre egyszerűbb és szemében/már nincsen félelem, s végül hosszu késeivel megöl;féreg se rág, ha meghalsz, tested égetni lebocsátják (Szerelmes vers az Istenhegyen, 1934).

 3.3. Az 1936-os Járkálj csak, halálraítélt című kötetben aztán megszaporodnak a félelem és a halál képei. Mindjárt az indító versben ezeket olvashatjuk: Ó, ez a kert is aludni s halni készül… Halálos kört repül/köröttem egy elkésett, szőke méh S fiatal férfi te! Rád milyen halál vár?(Istenhegyi kert), lassú szívemben ilyenkor lágyan/szendereg a folyton készülő halál (Alkonyi elégia). Ezek még csak a természet rendjét zavarják meg, de ezt érzi az ember is: S fiatal férfi te! Rád milyen halál vár?(Istenhegyi kert), s itt már szinte határozottan fogalmaz:…szívemben ilyenkor lágyan/szendereg a folyton készülő halál (Alkonyi elégia).

Halottaival úgy bánik e föld,

ahogyan kimenős matrózok

a kocsmák poharaival…

Temetőben

élőkről szólnak először,

halottakról azután csak

                     Temetőben

Immár a félelem sokszor szíven érint

Háborús napló

félni nem tudok és sírni sem,

…hát keményen élek

                 Háborús napló

vadul suhanó halál szele kél

                Elégia

bokrokba szél és macska bútt

Járkálj csak, halálraítélt

3.4. A Meredek út (1938) versei aztán bőven szolgáltatják azokat a képeket, amelyekben a halálmotívum határozza meg a hangulatot. Ezekből bővebben idézünk.

Huszonnyolc éve, hogy halott vagy

A két halál megérte-é –

kiáltottam a kép felé

               Huszonnyolc év

Készülj. Egyedül, egyedül esel át

a halálon.

                   Hajnaltól éjfélig

Sosem feledtem el, hogy meghalok:

ime…

                   Hajnaltól éjfélig         

Asszonyi had-------------batyuval fut

s földre hasal , ha fölötted keringeni kezd a halál és

annyi halott hever ott-----

                    Első ecloga

3.5. A Tajtékos ég (1946) verseiben egészen bonyolulttá, szinte ellentmondásossá válnak a költő érzelmei. Radnóti Miklós talán már ki is békülne a halál gondolatával, de a remény még élteti, még hiszi, hogy létezik az otthon, ahol még boldog lehet szerelmével, Fannival.

Hány súlyos őszt és hány halált,

halálok vad sorát éltem meg eddig én!

                       Ősz és halál

Szorgos halál kutatja ezt a kort

                            Tajtékos ég

Két karodban nem ijeszt majd

a halál nagy

csöndje sem,

Két karodban a halálon,

mint egy álmon

átesem.

                           Két karodban

S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál,

a halál.

                           Egyszer csak

…ami volt, annak más távlatot ád a halál már. –

                           A la recherche

Halált virágzik most a türelem. –

                         Razglednica 4

4.Összesen 90 adatot találtunk, ezeket mutattuk be az eddigiekben, hogy a halálmotívum vonalát, időrendi jelentkezését követni lehessen. A holt szó 20-szor, toldalékosan 40-szer, összetett szóban 20-szor fordul elő, más: 10. Összesen tehát 90.

Mint látható, a halál, halott, holt szavak teszik ki az előforduló motívumok nagyobb részét, mintegy 58,44%-át, a toldalékos alakok aránya 34,44%, összetett szó 1,33% és más 5,79%.

 5. Munkám befejeztével elmondom, hogy régen dédelgetett tervemnek egy részét valósítottam meg ezzel a felméréssel. Tovább szeretném folytatni Radnóti Miklós költői nyelvének tanulmányozását. Verseit olvasva, többször újraolvasva, megfigyeltem, hogy melyek azok a nyelvi elemek, amelyeket előszeretettel használ. Arról szeretnék megbizonyosodni, hogy melyek költői szókincsének leggyakrabban