(Platónról, több ülésben – 8.)
Carléktól hallottam, hogy már többször is
csaknem értem küldött, de valamilyen
félreértéstől tart. Persze fölöttébb
bosszantó a férfiúi önteltség,
amely ennyire kevéssé becsüli
a feminin psziché empátiáját.
Ám zavaróbb ennél, hogy mindhiába
furdal a kíváncsiság, milyen is
az a róla elnevezett érzület,
amely állítólag beteljesülés
nélkül is egyfajta teljességet ad.
Lehet, arra vár, hogy majd én teszem
meg az első lépést. Csalódnia kell.
Hogyan kockáztathatnék meg éppen én
egy félreértést a magam közismert
előéletével? Nem mintha sokat
adnék a szóbeszédre, de mindenképp
tekintettel kell lennem azokra is,
akik köröttem élnek. Nem kenyerem
a türelem, amit mégis kénytelen
leszek gyakorolni. Csak legyen miért.
Most csupán annyi bizonyos – eddig is
tudtam –, hogy minden kapcsolathoz szükség
van bátorságra. És Platón tudja-e
abban a bátortalan kapualjban?
____________________________________
Előzmények:
http://koborlokoborlovagok.blogspot.hu/2012/12/platon-kapualja.html
http://koborlokoborlovagok.blogspot.hu/2012/12/platonrol-tobb-ulesben-folyt.html
http://koborlokoborlovagok.blogspot.hu/2012/12/platonrol-tobb-ulesben-3.html
http://koborlokoborlovagok.blogspot.hu/2013/01/platon-madardalrol.html
http://koborlokoborlovagok.blogspot.hu/2013/01/platon-az-ideak-termeszeterol.html
http://koborlokoborlovagok.blogspot.hu/2013/01/platon-az-irasrol-kerdez.html
http://koborlokoborlovagok.blogspot.hu/2013/01/platon-varakozasa.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése