Isten éppen félrenézett

Isten éppen félrennézett        

  E kötet novelláinak közös vonása,
hogy mindegyik megjelent már valamelyik irodalmi folyóiratban. Ezek az írások
nem valós történetek, sokkal inkább a képzelet szüleményei, ami természetesen
nem jelenti azt, hogy a bennük leírt események nem történtek, vagy nem
történhettek meg. Esetleg megtörténhetnek a jövőben. Valahol valakivel, vagy
bármikor bárkivel. Éppen ez, a valóság és a fantázia keveredése teszi az itt
összegyűjtött novellákat nemcsak érdekessé, de kimondottan szórakoztatóvá is. Játék
a lehetőségekkel, ami nem jelenti azt, hogy az olvasónak, ne kellene
olykor-olykor elgondolkoznia, s keresnie mélyebb összefüggéseket, mögöttes
tartalmakat.

            És ezzel a szerző a
legnehezebb feladatok egyikének tett eleget. Ha erre valaki képes, akkor ezzel
gyakorlatilag már meg is oldotta az olvasmányosság kontra hitelesség kérdését.

            Ez egyfajta látásmód, a
dolgok megragadásának egyfajta képessége. Nem tanulható, nemigen fejleszthető,
viszont ritkaságában nagy kincs. Csak úgy, mint (az ezzel általában szorosan
összefüggő) könnyed írás képessége.

            Könnyedén írni! Micsoda
kincs, micsoda vágya szerzők százainak, akiket feszít a mondanivaló, de akik
unos-untalan belegabalyodnak a mondatok kusza pókhálójába.

            Strandon, villamoson, vagy
éppen este az ágyban is olvasható novellák gyűjteménye ez a kötet. Élvezhetően
komoly és véresen komolytalan írások.

            Nincs arra
kidolgozott recept, hogy egy frissen megjelent kiadványra milyen módon hívjuk
fel a figyelmet. Ennek talán a legjobb módszere, ha az olvasó elégedett, s úgy
teszi le kezéből a könyvet, hogy rögtön ajánlja valaki másnak. Olvasd el mert
érdemes!

            Én is csak
ezt mondhatom annak, aki kezébe veszi ezt a kötetet.

            Majoros Sándor