Vagy

Magad elől is titkolnád, majdhogynem
sikerrel. Csupán annyit sejtesz, készülsz
valamire, s veszélyes lenne máris 
a vállalkozás célját feszegetni.

Előveszed az ilyen helyzetekben 
alkalmazott technikát, hogy eltereld
nyugtalanító gondolataidat.
Ezúttal azonban ez sem működik.

Mindjárt a felidézni próbált szöveg
első soránál elakadsz. Nekilátsz
hát fejben újraírni. Mindhiába,
túlságosan felbosszantottad magad.

Végzetes hiba, mert így esélyed sem
maradt ráhibázni  a folytatásra.
Leforrázva tudomásul veszed: jobb,
ha hagyod az egészet a fenébe.

Legalább néhányat memorizáltam 
volna, még ha saját is – füstölögsz –, de
azután kénytelen-kelletlen újból 
ráfutsz a készülődés témájára.

Mire is, mire is? – kerülgeted  a
forró kását –, amikor váratlanul
azon kapod magad, már fel is tépted
az első útba eső bolt ajtaját.

Meglepődni sincs időd, ösztönökre
kell hagyatkozz. Életet vagy életet! —
mordulsz fegyvernek látszó tekintettel
az ijedségtől félholt eladóra.