Gondolatban
a Temze parton
sétálok veled.
Épp csak dereng
és szitál a köd,
de nem zavar,
mert vállamra
hajtod fejed,
míg suttogva
tervezgetünk
távoli célokat,
melyek tétován
ringatóznak,
mint apró hajók
a szürke vízen.
Az Úr tenyerében
jól megvagyunk,
szívünk naponta
új dalra fakad.
Lehetünk bárhol,
egymástól távol,
lelkünk mindig
együtt csavarog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése