2015. szeptember 16., szerda

az én időm...

Állok előtted, nézem a változást.
Nem tudom, mi lett más, talán a minden.
Bennem apró, villanó szikrák... Lassan
véget ér a nyár. Mosolygó, csendes ősz 
közeleg - az én időm - fények, színek.
Kezedet keresem álmomban, ébren. 

2015. augusztus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése