2012. június 4., hétfő

Mégis buta maradtam



- Szervusz, kolléga! – nyújtotta a kezét felém az ajtón belépő ismeretlen férfi – Emlékszel rám? Balázs vagyok, első éven együtt jártunk.
   Igazából nem emlékeztem rá, de udvarias ember lévén nem akartam megsérteni.
- Persze, persze – bólogattam – és én is bemutatkoztam.
- Na, ne viccelj már! Nekem akarsz bemutatkozni?
- Mi megyünk is – szólt közbe a nővér, aki éppen befejezte a napi adminisztrációt.
- Jó, majd én zárok.
- És mi járatban erre, nálunk? – kérdeztem az állítólagos kollegát.
- Csak beugrottam, egy pohár hideg italra hozzád, - válaszolta – tudod erre jártam Szucsunál, az elnöknél.
- Ha így van, - mondom – gyere, üljünk ki a tornácra, és hozok a pincéből egy üveg bort.
   Így is tettünk.
   A rendelő egy régi, nagy falusi házban volt. Az elmúlt évben vette meg a falu közadakozásból. A főútra nézett, mögötte hatalmas kert gyümölcsfákkal, veteményessel. Az oszlopos tornácon egy kecskelábú asztal és két pad árválkodott. A dohányozni óhajtó várakozók ide szoktak kiülni még télvíz idején is.
   Leszaladtam a pincébe, és egy palack küküllőmentivel tértem vissza. Híres borászatok voltak a Kis-Küküllő mentén. Szász gazdák telepítették, és gondozták a szőlőket. A pincemesterek is mindig közülük kerültek ki.
   A vendégem a tornác fájára támaszkodva nézte az udvaron felhalmozott tűzifa hasábokat. Méterbe rakva álltak, hogy rendesen kiszáradjanak, mire szükség lesz rájuk.
   Büszke voltam arra a húsz métermázsa fára, mert magam termeltem ki, persze szakmabeli emberek, erdészek segítségével. Nem könnyű dolog az a fakitermelés!
   Először persze engedélyt kell szerezni a hatóságtól, azután megbeszélni az erdésszel, hogy melyik erdőrészben, melyik parcellán, melyik fát lehet vágni. És ekkor már lehet szervezni a csapatot.                                                                                                                                        
   Maga az erdész is jött segíteni, meg még négy fejszeforgató ügyes ember. Nem napszámért jöttek, hanem barátságból.
   Korán reggel indultuk, három szekérrel. Enni, inni valót pakoltam bőségesen. Hosszú lesz a nap. Mentünk hegynek fel, völgynek le, de inkább fel. A lovak vidáman kocogtak az üres szekerekkel.
   Órákba telt, amíg kiértünk a vágtérre. Az erdész ment elől és mutatta a vágásra kijelölt fákat. Két „druzsbát” (still fűrészt) is hoztak magukkal az emberek.
   A fa kivágása úgy kezdődik, hogy a favágó először körbe járja a fát, szemügyre veszi a dőlését, görbületeit, a lombozat elhelyezkedését, majd a föld felett kicsivel a választott oldalon berója. Azaz harmadáig egy ék alakú vágást ejt rajta. Ezután a beróvás ellenoldalán kissé lejtősen kezdi a törzset bevágni. Vigyázni kell, hogy a vágás iránya pontosan a beróvás felé haladjon. A fűrésszel dolgozó ember lent kucorog a fa tövénél, felette ketten úgy vállmagasságban nyomják a törzset. Inkább csak, hogy érezzék, semhogy döntenék.
   Egyszer csak megreccsen a fa.
- Dől a faaa! – kiáltásra mindenki biztonságos helyre húzódik.
   Jöhet a gallyazás: ki fűrésszel, ki fejszével állt neki megszabadítani az ágaktól a törzset. Öt nagy fa került kidöntésre.
   Most jött el a lovak szerepének az ideje. Az erdész lovai voltak betanítva. Gazdájuk egy vastag lánccal az egyik ló után kötötte a legallyazott törzset, és szavakkal, kiáltásokkal irányította fentről az okos állatot, amíg az le nem ért az aljba, az út mellé. Következett a másik ló. Mikor az is leért, egyik munkás leoldotta a láncot, a lovak pedig gazdájuk szavára visszamentek a tetőre. Így jutott le az út mellé minden egyes fatörzs.
   A törzseket össze kellett vágni még, akkora darabokra, hogy a hosszú szekérre jól fel lehessen rakni. Otthon majd méteresre vágják.
   Ez jutott hirtelen eszembe, ahogy megláttam a „kollégát” a tornác fáján könyökölni.
- Itt vagyok – tettem le az üveget az asztalra a két pohár mellé.
- Milyen bor? – érdeklődött.
- Meglátod! – válaszoltam – Előbb kóstold meg, aztán megmondom, mi féle.
- Ez igen! – cuppantott.
   Tudtam én, hogy ízleni fog ez az édeskedvű, kicsit muskotályos bor. Zágorból kaptam. Akkor még működött a szőlészet. Ma már csak romok, és beomlott pincék emlékeztetnek a nem rég még országos hírű borászatra.
   Ahogy ürültek a poharak, lett egyre zavarosabb Balázs barátom mondókája. Tanáraimról, professzoraimról beszélt mindenfélét össze. Honnan ismerte őket, ha csak az első évet járta ki?
   Magam részéről ódzkodtam nagyon bele merülni a poharazgatásba. Mondhatnám, beálltam fal mellé, azaz nem ittam ki a boromat, csak belenyalintottam, míg a másik poharát mindig tele töltöttem.
- A nőkkel, hogy állsz? – kezdett bizalmaskodni.
- Családom, gyermekem van a városban.
- Ez az, hogy a városban, te meg itt vagy egész héten. Ne mondd, hogy nem csavartad el a fejét egy csinos menyecskének!
- Nem.
- Ohó! Láttak ám az erdőben, meg az árva-tanya körül valakivel.
- Nem igaz! – háborodtam fel – Egy szó sem igaz! Ezt most találtad ki, és…
- Jó, jó csak vicceltem – visszakozott Balázs, ha ugyan így hívják.
   Kezdett egyre gyanúsabb lenni nekem az én vendégem.
A palack ki ürült, de nekem nem jött, hogy újabbat hozzak fel a pincéből. Látva az üresen álló üveget, ő akarta a következőt állni.
- Itt egy százas, - kezdte – küld át a kocsisodat a bodegába, hozzon egy üveg bort. Most én fizetek!
- Nem küldök én senkit - válaszoltam – a kocsis nem cseléd, hogy küldözgessük!
- Akkor, megyek én! – ugrott fel.
- Ahogy akarod.
 Jött is hamarosan vissza egy „Murfatlar” címkéjű üveggel.
  Folyt tovább a diskurzus, és újabb bizalmaskodással fordult felém:
- Hogy érzed itt magad, egy eldugott, sáros faluban?
- Hát… - bizonytalankodtam.
- Jó összekötetéseim vannak - kezdte a puhítást – és ha be akarsz kerülni a városba, csak szólj. Egy szavamba kerül.
- És én mit kell, hogy tegyek? Fizessek neked, vagy valaki másnak?
- Ugyan már! Aláírsz egy nyilatkozatot és kész.
- Mi lesz abban a nyilatkozatban? – kérdeztem gyanakodva.
- Az hogy velem néha elbeszélgetsz erről, arról, egyről, s másról, szomszédokról, kollégákról. Érted?
- Értem, de én nem akarok a városban dolgozni.
- Buta vagy!

                          És buta maradtam…

2012. június 2., szombat

Csiperkegombás tészta (Penne alla boscaiola)

A csiperketenyészetem újabb adag gombatermést hozott. Hat gyönyörű, hófehér gömb díszelgett a fürdőszoba sarkába elhelyezett tenyész-dobozban. Nézegetem, milyen szépek, de azt is látom, hogy egy ebédhez nem elég. De ha sonka helyett gombát használnék egy adag Carbonara-hoz, új ízekkel gazdagítanám családom igényes ízlését.
Nosza, fogjunk hozzá. De még azelőtt nem árt egy néhány „autentikus” receptet is megnézni. Na, nem azért, hogy úgy készítsem, hanem ötletadónak. A receptet leíró szakács titkainak a kifürkészése végett!
A felhasznált anyagok: 40 dkg penne tészta, 40 dkg frissen szedett gomba, e pohár tejszín, 3 evőkanál paradicsompüré, 1 db közepes hagyma, reszelt sajt (parmigiano), bazsalikom, feketebors, só, étolaj.
Így készül: Forró olajon megdinszteljük a nem túl vékonyra vágott hagymát. Miután üvegesre párolódott, hozzátesszük a feldarabolt gombát. (Megjegyzés: a gombát konyhai ecsettel, vagy nedves ruhával tisztítsuk meg. Semmi estre sem a csap alatt! A folyóvíz kimossa az íz anyagokat is.)  Sózzuk és hagyjuk saját levében főni jó negyedórát. Ekkor rátesszük a paradicsompürét, elkavarjuk, s főzzük pár percig, ezután jöhet a tejszín. Miután kellő sűrűségűre főtt, beleszórjuk a tépdesett bazsalikom leveleket. Ötöt, hatot – nagyságától függően. Meghintjük őrölt feketeborssal, és bőven reszelt sajttal, és elkeverjük Ettől lesz krémes állagú a mártásunk!
Következik a tészta. Lobogó sós vízbe szórjuk, ízlés szerint hagyjuk főni. Ha „al dente” szeretjük, a fövéstől számított 5 perc elegendő. Ha puhábban szeretjük, addig hagyjuk, ameddig rendesen megfő. Leszűrjük és hozzákeverjük a gombás mártáshoz.
(Megjegyzés: a mártás minőségét javítja, ha sáfrányt használunk hozzá.)

kizsinóroztattam


   idegenkedtem anno
   a zsinórdíszes viselettől
   mert a porondmestereket idézte
   vállukon idétlen partvisfejekkel
   meg a forgóajtót pörgető
   szállodaportások gazsuláját
   korábban kellett volna találkoznom
   a kálomista lelkészi palásttal
   de katolikusnak keresztelve csak
   ornátusokat bámulhattam
   a miséken gyerekként
   ama palást fordított volna ízlésemen
   de éppen akkor kezdtek feltűnni
   csapatostól az ország házában
   porondmesterkedő méltatlanok
   az ambivalencia megszűntét
   végül azoknak köszönhettem
   akik buzgón kárhoztatták
   a méltatlanság egyik forrásaként
   kétségbe vonva európaiságát
   protestálva kizsinóroztattam hát
   a legjobb angol szövetből készült
   álló nyakú alkalmi öltönyöm
   már ennek is van vagy évtizede
   kevés alkalom adódik viselhetni
   de olyankor mindig
   egy európai nyugalmával
   állom a méltatlankodó tekinteteket

2012. május 30., szerda

Kirándulás a színek világába


Színek és kövek –


Mi a jelentése a zöld színnek?


Így a zöldek, úgy a zöldek – halljuk egyre másra. De hát ez politika! – kiált fel az olvasó. Igaz, a természetvédők és az ezzel takarózók használják. Most más irányból közelítünk a témához.
Ha azt a szót halljuk, hogy zöld, tágas terek jutnak eszünkbe, a végtelen lehetőségek szabad útja. Szimbolikus jelentése a természetre utal, a tavaszra, a növekedő életre, termékenységre, kreativitásra, gazdagságra. Nem véletlen, hogy a legtöbb pénz színe is zöld. Zöld bankó! A jelzőlámpák zöldje szabad utat jelöl.
A misztikus elmék szerint ez a szín jelenti az egyensúlyt a test, a szellem és a lélek között, de gyógyulást, az újraéledést is, valamint a harmóniát a földdel, a természettel. A kórházi helyiségeket gyakran festik zöldre.
A minden napok forgatagában a zöld szín javítja az ítélőképességet, a toleranciára való törekvés képességét, a nagylelkűséget, igazságérzetet.
Az érzelmi életre is hatást gyakorol – ez kitárulkozási vággyal jár, a szabadság iránti rajongással, átfordulhat haragba, dühbe, féltékenységbe!
Jellegzetes kristályok a jade, krizolit vagy olivin, malachit, opál, pirit, smaragd, turmalin. A jáde az erény szimbóluma. A krizolit vagy olivin csillapítja a féltékenységet, a sértődöttséget és a haragot. A malachit pszichikai hatásai: kifejezőkészség, önállóság, önzetlenség. Az opál segíti a kommunikációt, a kreativitást. A pirit bár a „bolondok aranya” csúfnévvel illetik, az önbecsülés, bőség, az öröm tudatosságának köve. A smaragd lelki hatása: segít a felindultság, félelmek, izgatottság leküzdésében. A turmalin javítja a pszichoszomatikus megbetegedéseket, és erőt ad egy új élet szakaszhoz.

Korall

Minden színnek megvan a maga kiegészítő színe, a komplementer szín. Ez köztudott, de hogy melyikhez melyik tartozik, az már egy külön tudomány. Nézzük a már tárgyalt zöldet. A smaragdnak a vörös, halványzöldnek a halvány rózsaszín, az olajzöldnek a magenta (azonos a fuchsiával, kódja FF00FF), ami igazából bíbor, a türkiznek a korall.
Ezek közül a korallt emelem ki (hexadecimális kódja FF7F50). Gyermekkorom óta foglalkoztat ez a szín. Biztos azért, mert a szomszéd kislány szobájában minden korall színű volt – a bútorok, az ágy, a takaró, a terítő, a falak. Azóta is kísér álmomban az a szoba! S az a szín most is elbűvöl.
Az európai kultúrában sajnálatos módon nem játszik kiemelkedő szerepet, az amerikai indiánok szemében azonban a legjelentősebb színek egyike. A perzsák is becsben tartották, hiszen a perzsaszőnyegek egyik fontos színe, mely szerintük szerencsét és boldogságot hoz tulajdonosának.
Mivel a korall a tenger virága, ezt a színt a tudatalattival hozzák kapcsolatba. Jelképes értelme van annak, hogy a telepeket alkotó állatocskák a közösségért feladják énjüket, és minthogy a koralltelepeknek fényre van szükségük az élethez, a korall szín a fényért folytatott harcot is jelzi.
Aki kedveli ezt a színt az nyitott, érzékeny ember, toleráns, energikus, de nem törtető, szereti a közös tevékenységeket, például a közös éneklést, táncot.. Mindezek ellenére gyakran kerül hátrányos helyzetbe, csak másokat meg ne sértsen.
Misztikus jelentése a Megváltó sugarának tartják, s éppen ezért a korall szín használata lakásban, ruházatban fokozza az életörömet, erősíti az önbizalmat, és enyhíti a viszonzatlan érzelmek okozta rossz érzést.
Az ide tartozó kristályok, illetve kövek a korall (nem kristály), az ónix, rózsakvarc.
A korall bizarr formájú darabjaiból ékszereket készítenek. Viselőjére előnyös hatást gyakorol: megszünteti a rémálmokat, segít az öregkori gyengeség leküzdésében, oltalmat ad, békét hoz, bölcsebbé tesz és előzi az idegességet, pánikot, depressziót.
Az ónix erőt ad átvészelni a nehéz időszakot, javítja a közérzetet, erősíti a tisztánlátást, a lelkierőt. Az ónix erős hatással van az agy tevékenységére, ezért az Alzheimer - kór, epilepszia, valamint apatikus állapotok kiegészítő kezelésére használhatjuk
A rózsakvarc az érzékeny lelkű embereknek ajánlott, mert javítja a kifejezőkészséget és az önbizalmat, valamint a potencia zavarok leküzdésében is segít. A rózsakvarc kiválóan alkalmas az elektroszmog elszívására. Tegyünk egy követ a számítógép mellé, hogy ezzel csökkentsük ingerültségünket, frontérzékenységünket, kimerültségünket...

Az arany

Ezzel a színnel a kapcsolatom egészen misztikusnak tűnik. Mikor a színek palettáját nézegettem, úgy szólván megszólított. Végig futott a szemem a színeken és, midőn az aranyhoz ért, valami jóérzés töltött el, ragyogás, birtoklási vágy. Rögtön utána azonban mélységes aggodalom kerített hatalmába, hogy hirtelen le is hunytam a szemem. Ettől elmúlt a varázs, csak egy kevés nyugtalanság maradt bennem. Feloldandó ezt a feszültséget rákerestem a témára.
Az aranynak szimbolikus jelentése van, a gazdagságot szimbolizálja úgy a fém maga, minta szín. A gazdagság érthető agyagi szempontból elsősorban, de lehet szellemi, érzelmi, vagy akár spirituális is. Birtoklási vágy, mohóság, irigység is társul hozzá, s mint ilyen nem predestinál boldogságra. Bár az arany gyűrű az összetartozást jelképezi, de kötöttséget is jelent.
Nagyon ellentétes hatással van viselőjére, arra, aki birtokolja. Érzelmileg jellemzi az extázis, az elragadtatás, a gyönyör hajszolása egyik oldalról, de a másik oldalról jelen van a békevágy, a kényelem szeretet, az állandóság keresése, a bizalom iránti igény.
Az aranyszínt kedvelőkre sokszor jellemző az idegesség, a nyugtalanság, a bizonytalan félelem. Ezek mind keveredhetnek, váltogathatják egymást néha egészen váratlanul. Például az elragadtatást hirtelen bizonytalan félelem váltja fel.
Az aranyszínhez tartozó kristályok a borostyán, a citrin, a tigrisszem és a topáz.
A borostyán egy szerves ásvány, az ókor óta ismert. Olvashatunk róla Homérosznál, de szukcinit néven Plinius is említi. Ezt a nevét a succus (nedv) szóból eredeztetik. Hittek viseletének gyógyító erejében, s ezért igen drágán árulták. A görögök elektronnak nevezték, mert dörzsölésre sztatikus elektromossággal feltöltődik. Nem véletlenül nevezték Agamemnon és Klütaimnésztra leányát Élektrának, a sugárzónak
A borostyán ékszerként viselése Segít leküzdeni az aggódást, a félelmet és a szorongást; segít, ha bánatosak, szomorúak vagyunk. Jó tulajdonságai közt említhetjük, hogy erőt ad, oltalmaz, szépséget kölcsönöz, vonzza a szerelmet és ad is Állítólag jó hatással van a kisbabákra, mikor jönnek a fogaik. Az indiánok szerint felébreszti bennük az életörömöt.
A citrin a kvarc sárga színű változata és drágakőnek minősül. Hőre, sugarakra (rádium, röntgen) hatására megváltozik a színe. Az ékszerkereskedelem soha sem ezen a néven szerepel, hanem csiszolva nyugati-, cseh-, skót-, spanyol-, madeira-, aranytopáz néven. Ez a kristály a befogadást, termékenységet, aratást szimbolizálja. A buddhisták szerint a lemondás, a vágy nélküliség, az alázatosság színe. Kínában császári szín volt, és csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott. Van egy különleges hatása: elmulasztja a fáradtságot, önbizalmat, bátorságot és új életenergiát ad. Azt tartják, hogy ha valaki a citrint választja ékszernek vagy dísztárgynak, akkor fizikailag vagy mentálisan szüksége van a kőre. Aki ezt válassza, fontosnak tartja a lelki harmóniát…
A tigrisszem szintén kvarc, színe aranysárga, sárgásbarna. Ismert a védelmező ereje, régebben átkok és másveszélyek elleni használták. Azoknak ajánlják, akik pénzügyi fenyegetettségben élnek, akik nem bíznak pénzteremtő képességeikben. Barna és sárga árnyalatai a Nap tüzét  a Föld szilárdságát közvetítik. Küzdelemre serkent, de azt is jelzi, hogy birtokosa ismeri saját korlátait. Jó hatással van a másnaposság kínjainak enyhítésében.
A tiszta topáz átlátszó, de a szennyeződésektől színesé válik. Neve a latin topazius, esetleg a görög topadzion szavakból származik. Hatása igen kedvező - magabiztosságot kölcsönöz, enyhíti a féltékenységet és a szenvedélyeket, a lélek fiatalítója, tisztítója, megszabadít a gyötrő gondolatoktól. Jótékony szerepet tulajdonítanak neki a depresszióban és a változókori panaszok esetén. Sugárzása örömöt, egészséget biztosít, és elűzi a bizonytalanságot már rátekintésre is!

Királykék

Az egyiptomi égistennő, Nut színe éppen úgy, mint a görög Uránuszé, valamint Dávid királyé is. Az arany kiegészítő, komplementer színe, s mint ilyen annak ellentéte. Hideg szín, a magány, a befelé fordulás, elszigeteltség, az elérhetetlen álmok jellemzik. E szín kedvelői, akik ezt hordják ruháikon, akik ezzel ékesítik környezetüket, azok mély bölcsességről tesznek tanúbizonyságot, gyakran rendelkeznek látnoki képességgel - de ha nem is, világos helyzetfelismerő képességük kiemelik az átlagemberek sorából.
Érzelmileg a szín kedvelői semlegesek, távolságtartók, de ők is hajlamosak a magányra.
Ez a szín a tudatosságot és a tárgyilagosságot közvetíti. A hozzá kapcsolódó kristályok a lápisz lazuli és a zafír.
A lápisz lazuli a tudatosság köve, az egyiptomiak az ég kövének nevezték, megtalálható Tutankhamon halotti maszkján, a Gilgames eposzban, és Indiában is a legősibb kőnek tartják. Úgy hitték, hogy harmóniát és barátságot visz az életbe, a gyermekeknek bátorságot ad, az isteni kegy megnyilvánulása, az elhivatottak köve, sikert hozó. Még gyógyszerként is használták az antik világ orvosai például eszméletvesztés, álmatlanság, görcsök, szembetegségek ellen. Mai ezoterikus tanítás szerint spirituális fejlődésünket segíti.
A zafír gyönyörű kék színben pompázó kő, mely a hűség záloga az emberi kapcsolatokban, élesíti az elmét és fokozza a jókedvet, jó kedélyt. Megszabadít a kényszeres gondolkodástól, segít leküzdeni a döntési nehézségeket, a szorongást és a stresszt. Szerepe van az úgy nevezett „anyai életág” fejlesztésében, tisztántartásában.
Ide kapcsolódó gyógynövények a hárs és a lándzsás útifű.
A hársfa érdekessége, hogy a nemzetsége a mályvafélék családjába tartozik növénytanilag. Régen szentfának is hívták, mivel fájából szent-szobrokat faragtak, de belőle készítették a rajzoló szenet is, szene porítva sebgyógyító hatású. Virágjából készült sokak által ismert teája az átfázott, meghűlt embert átmelegíti, kellemesen nyugtatja a fáradt, legyengült testet.
A lándzsás útifű a legelők, útszegélyek, taposott gyomtársulások világszerte elterjedt jellegzetes növénye. Kitűnő baktériumölő, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatású gyógynövény. A népi gyógyászat friss levelét nehezen gyógyuló sebek kezelésére használja, mivel fertőtleníti, összehúzza a sebet, és elősegíti a véralvadást. Régen varázsszerként tisztelték – egy XI századból való ráolvasás így szól: „És te, útifű, növények anyja, nyitott vagy napkeletre, hatalmas vagy bensődben, kocsik gázolnak rajtad, és hölgyek,és szeretők, de te mindennel szembeszállsz. Ellenállsz a méregnek, ellen a ragálynak, ellen a bajnak, mi bejárja a földet!"

Bíbor

Eddigi kirándulásaink alkalmával a vörös színnek egy nem nagyon jellemző árnyalatával foglalkoztunk. Most is a vörös egy különös árnyalatával hívom találkozóra az olvasót, mégpedig a bíborszínnel. Az ókor óta emlegetett szín, melynek árnyalatai az idők folyamán változtak. A ma a vörös és kék keverékéből álló szín a ma „érvényes”. Már Goethe is így hozta létre színelmélete bemutatásakor. Évezredeken át a hatalom jelképe volt Európában éppen úgy, mint Közel-Keleten. Nem véletlenül kapta a X-ik században egyik bizánci császár a Bíborbanszületett Konstantin (Konstantinos Porphyrogenetos) nevet, hiszen az akkori világ legmagasabb rangban született – apja is császár volt. Ezoterikus jelentése szerint az élet értelmét jelöli, az egyensúlyt az ég és a föld között, valamint a bőség, a jólét, de a bölcsesség és a mértékletesség színe is.
A rómaiak Jupiterhez kapcsolták, a kereszténységben a papi törvények, a böjt és a várakozás jelképe.
A kapcsolódó kristály az ametiszt.
Az ametiszt egy kihangsúlyozottan spirituális kő, felelős a fizikai erőnkért és a vitalitásunkért, a tisztulási folyamatokért. Az ókori görögök részegség elleni hatást tulajdonítottak az ametisztnek, melyre neve is utal – az amethüsztosz (αμέθυστος) jelentése „részegség elleni”. Ékszerként viselőjét megszabadítja a borivás kellemetlen utókövetkezményeitől. Viselőjére hatása más módon is megnyilvánul: véd a varázslattól, javítja a memóriát, növeli az intuíciót, kellemes álmokat hoz, megtisztít előző életünkben elkövetett bűneinktől.
A bíborral összefüggésbe hozható gyógynövények: a kankalin, a csipkebogyó, rozmaring, somkóró és angyalgyökér.
Vegyük sorra: a kankalin egy varázserejű növény, legalább is a régi emberek szerint – kinyit minden zárat és rátalál a kincsekre, ezért is hívták Szent Péter kulcsának. Mint gyógynövény valóban kiváló, a híres Kneipp Sebestyén is sokra értékelte.
A csipkebogyó kitűnő immunerősítő, ami a mai világban elvárt tulajdonsága egy gyógynövénynek (!), ezzel együtt roboráló, tonizáló hatású is.
A rozmaring széles körben kedvelt és használt gyógynövénye volt a falusi, tanyasi világnak. Hazánkban még a legszegényebb családban is volt legalább egy cserép rozmaring. A növénnyel kapcsolatos emlékeink Árpád-házi Szent Erzsébetig vezetnek, a belőle készült illatszer, mely gyógyszerként is ismert Aqua Reginae Hungariae (magyar királyné vize) néven került forgalomba.
Külön helyet foglal el a gyógynövények sorában a somkóró, mivel a jól ismert gyógyhatása mellett pipadohány illatosításra is használták, használják.
Az angyalgyökér arról híres, hogy túlélte a jégkorszakot. Már a vikingek is ismerték, ők terjesztették el Európa szerte, és annyira híressé vált, hogy fizetőeszközként használták. Izlandon fontos szerepe volt a gyógy-rítusokban. Mostani neve onnan származik, hogy az ezerhatszázas években egy szerzetesnek megjelent Rafael arkangyal, aki megmutatta neki a növényt, mely gyógyítja az akkoriban pusztító pestist. Az angyalgyökér rokona a híres-hírhedt ginzengnek, gyökerük akár össze is téveszthető.

Fehér

A tisztaság, a tökéletesség színe, pozitív jelentősége van.  Sokszor illetjük jelzőkkel, de ez nem utal az árnyalatára, mert olyan nincs – a fehér, az fehér. Mondjuk, hogy hófehér, hogy tiszta fehér. De ezek mind egyszerűen fehérek. Más színeknél a jelzők árnyalatot jelölnek, a fehérnél a tisztaság, a tökéletesség hangsúlyozását - ez a szín ezekkel a tulajdonságokkal azonosítható. A szimbolikai képzettársítása szerint is egyenlő a tisztával.
A hétköznapi értelmezés szerint is végtelen, az egyszerűség, a frissesség, és az ártatlanság fogalmai is társulnak hozzá.
A fehér ellentéte bár közismerten a fekete, de még inkább a színtelen. A fehér ugyanis minden szín forrása, szülőanyja. Benne van minden szín!
A hozzátartozó kristályok: holdkő gyémánt, kvarc, agát.
A holdkő kisugárzása a női nemet érinti első sorban, a termékenység köve, de a tobozmirigyre való hatása révén egyensúlyba hozza a testet-lelket. Azon nőknek a gyermekeit, aki a holdkő hatására estek teherbe és hordták ki minden baj nélkül a terhességüket „holdkő bébi” néven becézik. Nyugtató hatása is van, még a súlyos fóbiáktól, félelmektől is segít megszabadulni.
A gyémánt a nevét keménysége miatt a görög adamas (αδαμας) szótól kapta - talán.
A "kristályok királya", mivel az egyik legerősebb drágakő, s mint ilyen nagyon erőteljes gyógyító energiát sugároz. A párkapcsolatokban megbízhatóságot, nyugalmat, bizalmat közvetít. Ha eljegyzési gyűrűbe teszik, ajánlatos a Feng Shuj szerint egyetlen követ tétetni, mert ez ilyen formában azt sugallja, hogy „te vagy az egyetlen”
Az agát (achát) neve is görög eredetű – „már a régi görögök is”… Az Akhatész folyó nevéből származik. Idősebb Plinius szerint itt találtak először ilyen ásványt. A gyémánthoz hasonlóan az achát is stabilizáló és erősítő hatású, elősegíti a belső egyensúlyt. Emellett „párvonzó” hatása is van, segít, hogy a viselője könnyebben megoldásokat találjon szerelmi gondjai megoldására. Ez a kő abban is segít, hogy úgy fogadd el magad, amilyen vagy – így mások is elfogadnak majd.
Gyógynövényei a mezei zsurló, a pásztortáska,
A mezei zsurló régidő óta ismert gyógynövény, az elsők között az első században élt Dioszkoridész ismertette. Vértisztító és vizelethajtó hatású, valamint a szervezet ellenálló képességét fokozó hatásáról is említést tesznek a növény ismerői. A benne levő kovasav miatt kemények a szövetei, s éppen ezért, meg alakja miatt nevezik egyes vidékeken kannamosó fűnek.
A pásztortáska a kezdetek óta nagy segítséget nyújt az embereknek, lévén hatásos vérzéscsillapító. Nem véletlen, hogy ez a növény is a nők gyógynövénye, a klimax korába ért nőké… Termése, levele, gyökere ehető. Kínában kisütve ínyenc falatnak számít. Ennek a neve: Stir-fried Shepherd's Purse leaves. A rovarokra, szúnyoglárvákra veszélyes ez a növény, mert beleragadnak a mézgájába.

Ezzel véget ért a kirándulásunk.

Bige Szabolcs Csaba

2012. május 29., kedd

Egybeforrva - Euterpéhez


http://files.blogter.hu/user_files/787/vegyes/sexytermeszet9.jpg

Mondd, leszel-e a múzsám,
rezdülés estéim átsejlő blúzán,
hajnalban pisla lámpafény,
mielőtt a Holdnak lába kél,

kacér szellő a vállamon,
gödröcske durcás államon,
fülcimpán csókok ujjbegye,
bűnömre az Úr kegye,

vagy inkább imám szólama,
kórusból (ki)csengő szózata,
koldus költőnek falat kenyér,
ellenségének nyitott tenyér?

Ó, legyél a csend! A végtelen.
Helikon csúcsán védtelen
alvó tudatom kútfeje,
ha bőrömön átfut a bús zene.

Legyél a szóm, ami átitat
embert, világot, s lám áhítat
cseppen ajkamról eléd. A remény,
hogy Isten malmából erény

szitál fejünkre port, kevés,
hát sok kishitű költő téged kér:
Húzd öledbe ez árva főt,
vezesd kezét, ezt várja ő.

Ne hagyd magára, légy támasza,
magányos cédrusnak ágyasa.
- Fuvoládról, ha dallam száll,
emelj magadhoz,
olvadj rám!