Xantus Géza oltárképe és üvegablaka előtt
Most, hogy a stációk
mind mögötted,
vezet a fal áttetsző síkjából
kilépő testeken keresztül
lépcső egy végső dimenzióba.
Anyagtalan anyagon át-
sugárzó fény.
Égő üveg-ikon.
Már romolhatatlan,
szeplőtelen remény:
visszavívott éden
a Bárány szemében.
S míg birkózol az első fokkal,
Ő vár rád kitárt karokkal,
ki hívott a kezdetek óta.
Beteljesül.
kiálts rám! s fölkelek! (Radnóti)
VálaszTörlésKedves Tati, köszönöm a bejegyzést!
VálaszTörlés