Forráskutató

Este az oktatás végén a mester a következő szavakkal fejezte be a napot:

Gyerekkoromban forráskutató akartam lenni. Nagyon izgatott, hogy vajon a patakok, erek, csermelyek honnan erednek, hogy kerülnek a felszínre. 

És mi van ott a föld alatt, ahonnan jönnek.

Hogy hogyan kell forrást kutatni, azt nem tudtam, de úgy gondoltam, majd ha felnőtt leszek, kitalálom, mert a felnőttek olyan ügyesek, mindent kitalálnak.

Mikor majd a munkából megjövök, így képzeltem el, egy szépasszony vár rám, olyan szép, mint édesanyám. Levetem magamról a „dolgozó” ruhámat, úszom egyet az udvari medencében, és leülök a teraszon vacsorázni. A gyermekeim – azt hiszem három, vagy négy – odajönnek, és én elmesélem, milyen érdekes, izgalmas dolgokat vittem véghez egész nap.

Most „érett fejjel”, úgy gondolom, hogy a forráskutatás sokunknak vágya. Ha nem éppen a csermelyek, patakok eredetét keressük is. Az emberi tettek, sorsok alakulásának eredetét megérteni, felkutatni izgalmas (és hasznos) feladat.

Legyetek forráskutatók, hogy legyen mit elmondani majd gyermekeiteknek, ha este mellétek ülnek a teraszon.