AZ ELSŐ GYERTYA
Adventi koszorún
ég az első gyertya,
szomjazó szívünkbe
lángját továbbadja.
Lelkünk csendesedik,
hangolódik húrja,
várja,megszülessen
benne Jézus újra.
Egy év hosszú idő,
hétköznapok sodra,
belső mécses lángunk,
talán kioltotta.
Most, meghitt estéken
imánk száll az égbe,
így készítjük lelkünk
a legszentebb éjre.
Hétről-hétre újabb
gyertya lobban lángra,
Szívünket vizsgáljuk,
bűneinket bánva.
Jézus, ha meghallod
elsuttogott imánk,
karácsony éjjelén
áraszd békéd reánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése